450 esztendeje született a szerelem költője, Balassi Bálint

Balassi Bálint születésének pontos dátumát és helyét unokabátyja családi bibliába írt feljegyzése őrizte meg számunkra: „1554. lett Balassa Bálint 20. octobris, 9. órakor délelőtt, szombat napon, Zólyomba.” A pontosságra a horoszkóp elékészítése végett volt szükség. Balassi hetes számú énekében maga is utal az asztrológusokra, akik megjövendölték, hogy a Venus uralma alá rendelt Mérleg jegyében született költő életében a szerelemnek lesz a legnagyobb szerepe:

Mondják jövendölők bizonnyal énnékem,

Hogy születésemben Venus megkért éngem,

Arra, hogy csak magának szolgáltasson vélem.

Olyha, mintha hinném enmagam is ez szót,

Mert látom, hogy Venus kíván nékem sok jót,

Szerelmimben mert gyakran hoz énnékem hasznot.

Balassi Bálint tehát 1554. október 20-án született a felső-magyarországi Zólyomban. Apja Gyarmati Balassi János, aki ekkor a zólyomi vár főkapitánya; anyja pedig Lekcsei Sulyok Anna. A költő szülei 1553 tavaszán kötöttek házasságot. A Balassi család a Sulyok família révén a kor nevezetes személyeivel került rokonságba: Sára az egri hősnek, Dobó Istvánnak volt a felesége; Krisztina pedig a majdani fejedelemnek, Bocskai Istvánnak adott életet.

Balassi Bálintot egy esztendeig Bornemisza Péter tanítgatta, majd 1565 őszétől, apja kereskedelmi kapcsolatai révén, három-négy esztendőre Nürnbergbe került, ahol, mint magántanuló, középszintű iskolát végezhetett. Az egyetemjárás azonban kimaradt az életéből, mert apját 1569 őszén Pozsonyban, hamis vádak miatt, fogságba vetették. Balassi János 1570 tavaszán, kalandos módon, megszökött a fogságból, s családjával együtt délnyugat Lengyelországba menekült. Ott 1572 nyaráig, a Krosno melletti Kamieniec várában éltek, amelyet nagy összegért vettek zálogba egy lengyel főúri családtól. Az ifjú Bálint itt fordította németből, „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, egy lutheránus prédikátor könyvét, amelyet 1572-ben, Krakkóban kinyomtattak. E fordítás néhány helye azt igazolja, hogy Balassi ekkor már zwinglianus nézeteket vallott az úrvacsora kérdésében, azaz családjával együtt a svájci reformáció hívévé vált. Ugyanazen évben apja kegyelmet nyert. A 18-adik esztendejében járó Bálint, fergeteges juhásztáncával arat sikert Rudolf pozsonyi koronázásán. 1573-ban anyja halálát gyászolja.

1575 nyarán a törökök elfoglalják a Balassiak Nógrád vármegyében fekvő várait, Kékkőt és Divényt, valamint a hozzájuk tartozó birtokokat. Ugyanekkor, az időközben zászlósúrrá kinevezett Balassi János, hogy udvarhűségét bizonyítsa, a Báthory István elleni lázadók közé küldi fiát, akit már Erdély határánál elfognak a fejedelem emberei. Báthory az ifjút gyulafehérvári udvarában tartja, majd 1576 tavaszán, lengyel királlyá való megválasztásakor, magával viszi Krakkóba. Itt Balassi egy esztendőn át részese lehet az udvari életnek. Már éppen haza készül, amikor apja 1577. május 6-án, Vágbesztercén meghal. Visszatérve hazájába, lakóhelyül csupán az 1554-ben szerzett zálogbirtok, a Tátra aljában fekvő Liptóújvár és uradalma maradt meg számára. Talán ő volt a szerzője az Euryalus és Lucretia című széphistóriának, amely reá nézve kulcstörténet, s amely 1577-ben, a sárospataki várúr rózsalugasai alatt, a Gombos-kertben készült, mégpedig Aeneas Sylvius Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) antik példákat követő, erotikus novellája alapján. Ekkoriban még felhőtlen a kapcsolata unokabátyjával és egyben gyámjával, Balassa Andrással, akivel egy évtizeddel később, mint kevély ellenségével perlekedik a véglesi örökség és Liptóújvár birtoklása ügyében.

Házassági szándékkal több hajadonnak udvarol, akikhez, az akkori szokásokat követve, bókoló verseket ír. Ezek a kor divatos dallamaira szerzett, az udvari szerelem normáit követő, sőt a petrarkizmus és a neoplatonizmus néhány elemét is felvillantó versek, amelyek között a magyar virágének-frazeológia is helyet kap. Ám 1578 táján újra találkozik Losonczy Annával, akivel gyermekkoruk óta ismerték egymást, és belészeret. Anna ekkor Ungnád Kristóf egri várkapitány felesége, akinek kedvéért Balassi már egész verssorozatot ír. Az asszony egy ideig viszonozza a költő érzelmeit, aki talán azért, hogy szerelme közelében lehessen, s egyúttal vitézi hírnevet is szerezhessen, egri szolgálatra jelentkezik; csakhogy Anna épp ekkor kényszerül elhagyni a várost, hogy bánná kinevezett férjét Horvátországba kövesse. Balassi immár azért folyamodik a haditanácshoz, hogy Eger helyett Lengyelországba mehessen, ám óhaját elutasítják. Így aztán 50 lovas kapitányaként, 1579 nyarától 1582 őszéig, Anna távollétében éli, féktelenségektől és kicsapongásoktól sem mentes, vitézi életét a híres végvárban. Több sikeres portyán és vásárütésen vesz részt.

1583-tól, immár a hátországban, heves támadások kísérik tevékenységét. A zólyomi és selmecbányai polgárok, hogy az általuk gyűlölt Balassit városaikból eltávolítsák, egy fiatal özvegyasszony elleni erőszakkal vádolják meg. Ekkoriban kerül kezébe a Poetae tres elegantissimi című, Marullus, Angerianus és Joannes Secundus szerelmi verseit tartalmazó, 1582-ben, Párizsban kiadott neolatin antológia, amely költészetének megújításában játszik döntően nagy szerepet. Ettől kezdve uralkodóvá válik verseiben fikció, vagy ahogy önmaga nevezte, a versszerző találmány, s az antik mitológia keretében megjelenő petrarkista szerelmi frazeológia. 1584 karácsonyán, Sárospatakon, feleségül veszi megözvegyült unokahúgát, Ruszkai Dobó Kristinát, s egyúttal időlegesen elfoglalja az ottani várat is; ez a tette viszont főbenjáró véteknek számított, hiszen Patak zálogbirtokként is a király tulajdona maradt. 1585 őszén megszületik fia, János. Ugyanekkor súlyos betegségtől és bűntudattól gyötörve megírja végrendeletét. 1586. augusztus 24-én, Nagyszombat városában, feleségével együtt áttér a katolikus hitre. Meglepő vallási fordulatának okai sokrétűek lehettek: döntésénél az ismeretlen lelki tényezők mellett a törökösség vádjának ellensúlyozása, illetve jogi megfontolások jöhettek szóba. Ettől kezdve főként a jezsuitákkal keresett és tartott fenn kapcsolatokat, vonzó lévén számára a rend katonás szervezete és tagjainak kifinomult műveltsége.

1587 nyarán, a zaklatott élettel elégedetlen felesége hűtlen lesz hozzá, s házasságukat később érvénytelennek nyilvánítják. Ez év őszétől 1588 elejéig, az országgyűlés várhatóan elmarasztaló ítéletétől tartva, az Eger közeli Szarvaskő várában húzta meg magát. Ügyei azonban kedvező fordulatot vettek, s ezen felbátorodván, elhatározta, hogy feleségül veszi az 1587 novemberében megözvegyült Losonczy Annát. Újult erővel lát a versírásnak, s megalkotja a míves belsőrímekkel ékesített Balassi-strófát. Közben Érsekújvárott alkalmazzák, 50 lovas kapitányaként. Innen azonban a frissen nősült várkapitány jogos féltékenysége miatt csúfosan hamar távoznia kell. 1589 elején írja az olasz Castelletti Amarilli című pásztordrámájának alapján a Szép magyar komédiát, ám nála a megbomló, de helyreálló szerelmi idill a magyarok számára vonzóbb színtérre, vitézi környezetbe kerül. Elhíresült verse A végek dicsérete is a katonai élet formálódó nimbuszát kívánta továbbépíteni. Balassi az erdélyi főasszonyoknak ajánlott komédia előszavában fogalmazza meg a szerelmet magasztaló nézeteit. Ugyancsak ekkor zárja le a hármas szám szimbolikáját alkalmazó és komédiája szüzséjét utánzó kötetkompozícióját, amelyben verseinek sora szerelmének lírai önéletrajzává kerekedett. Losonczy Anna a versciklus főszereplőjeként nem evilági asszony többé, hanem a fiktív Julia névvel felruházva, istenasszonnyá magasztosul. Ebben az időben keletkeznek a török dívánköltészetből merített bejtjei is, amelyek szintén a mondhatatlan szépségű Julia dicsőítését szolgálják. 1589-re kiderül, hogy a megnyerhetetlen asszony nem hozzá, hanem a 23 éves Forgách Zsigmondhoz fog feleségül menni.

1589 őszén elhagyja az országot, s Lengyelországba megy. Krakkóban és Dębnóban, Wesselényi Ferencnél vendégeskedik. Ám az elterjedt nézettel szemben, semmi nem bizonyítja, hogy a vele egyidős magyar főúr feleségével, Szárkándi Annával szerelmi viszonya lett volna. Éppen ezért a 10 versnyi önálló gyűjtemény, a Caelia-versek ihletőjét sem benne kell keresnünk. Az volt a terve, hogy a lengyelek által a törökök ellen indított hadjáratban részt vegyen. A lengyelek azonban, a hadikészület ellenére, 1590 végén békét kötöttek a szultánnal. Balassi 1591 elején a poroszországi Braunsbergben jár, ahol az ottani jezsuita kollégiumot keresi fel. Innen azonban tovább megy, egészen az „Óceánum-tenger” partjáig, ám erről az útjáról nincsenek pontos ismereteink. Ekkortájt írja istenes énekeinek nagyobb részét, s ezekben is neolatin irodalmi mintákat használ fel; úgymint a francia Théodore de Bèze és a skót George Buchanan zsoltárparafrázisait.

1591 őszén, Balassa András halála után tér haza Magyarországra. Ekkor már lakóhelye, Liptóújvár megtartásáért is hadakoznia kell. Vége-hossza nincs a pereknek, s energiáit polemikus védekező iratok fogalmazására kell fordítania. 1592-ben bírósági keresetet ad be Losonczy Annával szemben, de perképtelennek nyilvánítják. Égető pénzhiányán erdélyi lovak eladásával és tokaji borok szállításával próbál enyhíteni. 1593-ban legújabb, rejtélyes szerelmét Fulviának nevezi el. Ekkoriból való öt egystrófás remeke, amely egy papírlapon, saját keze írásában maradt fenn a körmendi Batthyány-levéltárban. A nálánál két évtizeddel fiatalabb Batthyány Ferenchez írott leveleiben már öntudatos költőnek mutatkozik.

1593 őszén, a tizenötéves háború kezdetén, részt vesz családja várainak visszafoglalásában. 1594. május 19-én, Esztergom ostroma során, egy gyalogos roham közben, puskagolyótól találva megsebesül, s a vérveszteség és a fertőzés miatt 30-án meghal. Halálos ágyánál egy jezsuita, Dobokay Sándor állt, aki évekkel később befejezte és kiadta Balassi torzóban maradt prózai fordítását, a Tíz okok című polemikus könyvet, az angol jezsuita-mártír, Edmund Campion munkáját. Balassi Bálintot a Kriván havasa alatti Hibbe kegyúri templomában temették el, ahol öccsével, Ferenccel együtt, apja és anyja mellett nyugszik. A két hősi halált halt testvérnek Rimay János magyar nyelvű, verses Epicédiummal állított költői emléket. Ő az istenes és vitéz Balassit a bibliai Dávidra utaló szerepjátékkal jellemezte, a profán poétát viszont az antik mítoszra utalva, a „magyar Amphion” névvel ruházta fel.

Szentmártoni Szabó Géza

Balassi Bálint: Balassi Bálint összes költeményei (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Balassi Bálint: Szép magyar komédia (Magyar Elektronikus Könyvtár)