1807.

1807. február 10. Pozsonyban megszületik Batthyány József Sándor gróf és Skerlecz Borbála fia, Lajos.

1807. február 11. Batthyány Lajos gróf megkeresztelése a pozsonyi Szent Márton székesegyházban.

1807 - 1815. Batthyány Lajos gróf az anyjával, és 1805-ben született nővérével, Emíliával Bécsben él, miután szüleik különválnak.

1811.

1811. április 7. Batthyány József Sándor gróf végrendeletében – Vas vármegye alispánjának gyámsága mellett - egyetlen fiát, Lajost nevezi meg valamennyi birtoka örököséül.

1813.

1813. július 13. Ikerváron meghal az apa, Batthyány József Sándor gróf. Az anya megakadályozza a végrendelet kihirdetését, és elbitorolja a gyámság jogát.

1815.

1815 – 1819. április 15. Batthyány Lajos gróf Vinzenz Pleban nevelőintézetének növendéke Bécsben.

1818.

1818 ősze. – Batthyány a bécsi egyetem gimnáziumának magántanulója lesz.

1819.

1819. április 15. – 1821. március. Batthyány Magyarországon tartózkodik.

1819. november – 1820. augusztus. Batthyány a győri bencés gimnázium diákja.

1821.

1821. március – 1824. május. Batthyány Fritz Klinkovström bécsi nevelőintézetében tanul.

1822.

1822 ősze. Batthyány ismét beiratkozik (magántanulóként) a bécsi egyetem gimnáziumába.

1824.

1824. május – 1826. február. Batthyány Nikolaus Möller, a filozófia doktora házában él és tanul Bécsben.

1826.

1826. augusztus 5. – 1827. április 19. Batthyány a cs. kir. 32., Esterházy herceg gyalogezred kadétja az itáliai Páduában.

1826 vége. Batthyány a katonai szolgálat mellett magánúton fejezi be jogi tanulmányait, és sikeres vizsgát tesz a zágrábi jogakadémián.

1827.

1827. április 20. – 1831. április 30. Batthyány a cs. kir. 9., Miklós huszárezred 1., őrnagyi osztálya 2. századának alhadnagya. Százada előbb az itáliai Trevisóban, majd 1829 márciusától a stájerországi Fehringben, végül 1830 áprilisától a csehországi Bogdanetzben és Pardubitzban állomásozik.

1827. november – 1828. március. Batthyány Bécsben és Pozsonyban tölti szabadságát, és a pozsonyi farsang idején óriási adósságokat vállal.

1828.

1828. április. Skerlecz Borbála - hogy megszerezze Batthyány Lajos gróf apai örökségét - adósságai és tékozlása miatt feljelenti fiát a katonai hatóságoknál, majd kezdetét veszi az anya és fia közötti örökösödési jogvita.

1831.

1831. január. 18. Batthyány Lajos gróf és anyja, Skerlecz Borbála Bécsben, a Magyar Királyi Udvari Kancellária közbenjárásával megállapodik, ill. szerződést köt a Batthyány-örökség felosztásáról.

1831. február 10. Batthyány nagykorúságát elérve, teljes jogú tulajdonosa lesz a birtokainak.

1831. április 30. Batthyány tiszti rendfokozatának megtartása nélkül kilép a cs. kir. hadseregből.

1831. május – 1839. június 2. Batthyány Vas megyei birtokán, Ikerváron él és gazdálkodik, miközben hosszabb–rövidebb külföldi utazásokat tesz.

1832.

1832. február 20. Batthyányt Vas vármegye táblabírájává nevezik ki.

1833.

1833. május 23. Batthyány Bajorországba, Svájcba és Itáliába kap útlevelet hat hónapra.

1833. október 22. Batthyány Alsó-Itáliába, Görögországba és Törökországba nyer útlevelet hat hónapra.

1834. június 22. Batthyány Itáliába, Görögországba és Törökországba kap útlevelet hat hónapra.

1834.

1834. Szalónakon meghal Skerlecz Borbála, ezzel a szalónaki uradalom is fiáé, Batthyány Lajosé lesz.

1834. december 4. Batthyány Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban házasságot köt az 1816. július 14-én született Zichy Antónia grófnővel, Cifferi Zichy Károly gróf lányával.

1835.

1835. augusztus 26. Ikerváron megszületik Batthyány és Zichy Antónia lánya, Antónia.

1836.

1836. október 22. Batthyány Itáliába, Svájcba, Franciaországba és a Német Szövetség államaiba nyer útlevelet egy évre.

1837.

1837. augusztus 28. Batthyány lánya, Antónia meghal az itáliai Bergamóban.

1837. december 25. Pozsonyban megszületik Batthyány második lánya, Amália.

1839.

1839. június 2. – 1840. május 13. Batthyány Pozsonyban részt vesz az országgyűlés felső táblájának ülésein, és megszervezi a fiatal főrendi ellenzéket.

1839. június 10. Széchenyi István gróf Batthyány Lajos közreműködésével megalapítja Pozsonyban a mágnáskaszinót.

1839. szeptember 9. Batthyány első jelentős országgyűlési beszéde a felsőtáblán: a szólásszabadság ügyében a rendi ellenzéket támogatja.

1839. október. Elkészül, és megkezdi működését Batthyány péterfai cukorgyára az ikervári birtokon.

1839. október vége. Széchenyi István és Batthyány Pozsonyban létrehozza a kizárólag ellenzéki főnemeseket tömörítő kiskaszinót a Dóm téren álló Strohmayer házban.

1839. november 4. Batthyány egyik legjelentősebb országgyűlési beszédét mondja el a felsőtáblán a szólásszabadság ügyében.

1839. november 18. A kiskaszinóban tartott ülésen Batthyány és Széchenyi vezetésével hivatalosan is megalakul a főrendi ellenzék.

1839. december 14. Batthyány politikai programnyilatkozattal felérő emlékiratot nyújt be a kiskaszinóhoz.

1840.

1840. február 25. Megkezdik a felsőtábla hivatalos naplójának vezetését. A főrendi napló létrejöttében oroszlánrésze van Batthyánynak.

1840. április 22. Batthyány legjelentősebb és leghatásosabb beszédét mondja el a felsőtáblán a szólásszabadság ügyében.

1840. május 13. után. Batthyány az országgyűlés berekesztését követően Pestre költözik, és a Hatvani utcában álló Cziráky-palotát veszi bérbe.

1840. július 27. Batthyány részt vesz Zala vármegye zalaegerszegi közgyűlésén, ahol Deák Ferenc elmondja híres követi beszámolóját, a grófot pedig Zala megye táblabírójává nevezik ki.

1840. augusztus 25. A magyar liberális ellenzék vezetői, köztük Széchenyi István gróf és Deák Ferenc Ikerváron ünneplik Batthyány névnapját.

1841.

1841. január 2. Megindul a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap, amelynek stílusát és tartalmát az első hónapokban Batthyány is bírálja.

1841. január 30. A Kossuth Lajos által alapított „Hasznos ismereteket terjesztő társaság” – a későbbi Iparegyesület – alakuló ülésén a távollévő Batthyányt kérik fel elnöknek.

1841. május. Batthyány Itáliában és a Német Szövetség államaiban tesz utazást.

1841. szeptember 4. Az Iparegyesület alakuló ülése Pesten, az elnökséget feltételesen elvállaló Batthyány távollétében.

1841. november 13-14. Batthyány első alkalommal vesz részt az Iparegyesület közgyűlésén, és személyesen ekkor ismerkedik meg Kossuth Lajossal.

1841. december eleje. „Polgári szózat Kelet népéhez” címmel Pesten megjelenik Kuthy Lajos - Batthyány (későbbi) titkára - politikai röpirata, mely bírálja ugyan, de mégsem ítéli el a Pesti Hírlapot.

1842.

1842. január 6. A Magyar Gazda c. lapban megjelenik Batthyány Pesten, 1841. november 11-én kelt írása, „Az ikervári répacukorgyár ismertetése”.

1842. március. Széchenyi István gróf indítványozza, hogy nevezzék ki Vas megye főispáni helyettesévé Batthyányt, erre azonban nem kerül sor.

1842. április. Pesten megjelenik Batthyány arcképe, Franz Eybl litográfiája.

1842. június 4. Az Iparegyesület pesti közgyűlése három évre az egyesület elnökévé választja Batthyányt.

1842. június 6. Batthyány első ízben elnököl az Iparegyesület választmányi ülésén.

1842. július 1. Megszületik Batthyány harmadik lánya, Ilona.

1842. augusztus 25. Megnyílik Pesten - Batthyány neve napján - az Iparegyesület által szervezett első magyar iparmű-kiállítás.

1842. október 17. Batthyány Fejér vármegye közgyűlésén – táblabírói kinevezése alkalmával – mondott beszédében a kormányt teszi felelőssé a magyarellenes horvátországi eseményekért.

1842. december 26. Batthyány nyitja meg az első magyar iparmű-kiállítás ünnepélyes díjkiosztását, majd nagyszabású ebédet ad az ünnepeltek tiszteletére.

1843.

1843. február 5. A Jégverés ellen Kölcsönösen Biztosító Magyar Egyesület pesti alakuló ülésén az egyesület elnökévé választják Batthyányt.

1843. április 3. Batthyány a nemesi adófizetést támogató beszédet mond Vas vármegye közgyűlésén, Szombathelyen.

1843. május 18. – 1844. november 13. Batthyány a pozsonyi országgyűlés felsőtábláján a főrendi ellenzéket vezeti.

1843. június 3-4. Batthyány egy ellenzéki politikusokból álló országgyűlési küldöttség élén kehidai otthonában keresi fel a diétától távolmaradó Deák Ferencet.

1844.

1844. április 7-8. Batthyány ikervári kastélyában látja vendégül Széchenyi István grófot és Deák Ferencet, és vendégeivel a közteherviselés tervezett bevezetéséről tanácskozik.

1844. május 5. A Magyar Kereskedelmi Társaság Pozsonyban, az alsótábla üléstermében tartott alakuló ülésén az egyesület elnökévé választják Batthyányt.

1844. július 30. A Pesti Cukorfinomító Gyár-egyesület közgyűlésén elnökké választják Batthyányt.

1844. augusztus 25. Az Iparegyesület éves ünnepélyes díjkiosztása a pesti vármegyeházán Batthyány közreműködésével.

1844. október 6. Pozsonyban megalakul az Országos Védegylet. Batthyány tagja lesz az egyesület igazgatóválasztmányának.

1844. december 22. Pesten megalakul a Gyáralapító Társaság, amelyben igazgatóválasztmányi tag lesz Batthyány is.

1845.

1845. március 10. Batthyány részt vesz Pest vármegye közgyűlésén, ahol elítélik az adminisztrátori rendszert.

1845. március 19. – 1845. augusztus. Batthyány a Közel-Keleten, Szíriában és Egyiptomban (Jeruzsálemben, Alexandriában és Kairóban) tesz utazást.

1845. augusztus 23. Az Iparegyesület tisztújító közgyűlése ismét elnökké választja a távollévő Batthyányt.

1845. november 11. Pest vármegye - Batthyány részvételével tartott - közgyűlése a királyhoz írt feliratban ítéli el a kormány horvátországi politikáját.

1845. november 18. Ellenzéki politikusok értekezlete Pesten. Batthyány, Szentkirályi Mór és Deák Ferenc megbízást kap az ellenzék egyesítésének előkészítésére.

1845. november. Pesten megszületik Batthyány fia, Ákos.

1845. december 17. Pest vármegye Batthyány által vezetett küldöttsége Bécsben átnyújtja a magyar kancellárnak a vármegye november 11-i feliratát, és tiltakozik, hogy nem engedték őket a király színe elé. Batthyány figyelmeztetni próbálja az udvart a magyar kancellária horvátországi politikájának veszélyeire.

1845. december 28. Kéthónapos (más forrás szerint hathetes) korában, Pesten meghal Batthyány fia, Ákos. Ikerváron temetik el.

1846.

1846. június 6. A Szentkirályi Mór pesti lakásán tartott ellenzéki konferencia sajtóbizottságot alakít, amelynek elnökévé Batthyányt választják.

1846. augusztus 11. Batthyány nyitja meg a harmadik pesti iparmű-kiállítást.

1846. augusztus 18-19. Batthyány elnökletével Pesten tanácskozik az ellenzék mintegy hatvan vezetője.

1846. szeptember 7. Batthyány Bécsben megismerkedik Viktor Franz von Andrian-Werburg báróval, az ausztriai ellenzék egyik közismert alakjával.

1846. november 4. Bécsben újabb találkozóra kerül sor Batthyány és Andrian-Werburg báró között.

1846. november 15. Az ellenzéki párt megalakítását előkészítő pesti értekezleten eldöntik, hogy Batthyány fogja vezetni az egységesülő ellenzéket.

1846 - 1847. Ikerváron Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei alapján átépítik Batthyány 18. századi kastélyát.

1847.

1847. január 22. A Nemzeti Kör és a Pesti Kör egyesülésével megalakul Pesten az Ellenzéki Kör. Létrejöttében jelentős szerepe van Batthyánynak is.

1847. február 8-9. Batthyány Kehidán tárgyal Deák Ferenccel az ellenzéki párt programnyilatkozatáról.

1847. február közepe – 1847. március eleje. Batthyány Lombardiában, Bergamóban keres kapcsolatot az olasz ellenzékkel.

1847. március 15. Országos ellenzéki konferencia Pesten. Elfogadják az ellenzéki program alapelveit, Batthyányt pedig hivatalosan is az ellenzék Középponti Választmányának elnökévé választják.

1847. április 8. Pesten megszületik Batthyány második fia, Elemér.

1847. május 28. Batthyány Bécsben tárgyal Andrian-Werburg báróval arról, hogy a készülő Ellenzéki Nyilatkozatba felveszik az örökös tartományok alkotmányosságának kérdését.

1847. június 6-7. Batthyány elnökletével országos nagygyűlést tart Pesten a magyar liberális ellenzék, és elfogadja pártprogramját, az Ellenzéki Nyilatkozatot.

1847. október 17. Batthyány vezeti Pesten a Kossuth Lajos követté választását támogató kortesek felvonulását.

1847. október 18. Batthyány támogatásával Pest vármegye országgyűlési követévé választják Kossuth Lajost.

1847. november 7. Batthyány megérkezik Pozsonyba, az utolsó rendi országgyűlés helyszínére.

1847. november 11. – 1848. április 11. Batthyány a főrendi ellenzék vezére az országgyűlés felsőtábláján, és Kossuthra támaszkodva irányítja az országos ellenzéket.

1847. november 19. Batthyány szűk körű „politikai vacsorát” ad a november 17. és 20. között Pozsonyban tartózkodó alsó-ausztriai ellenzéki politikus, Andrian-Werburg báró tiszteletére.

1847. december 7. Batthyány a válaszfelirati vita alkalmával a felsőtáblán mondott beszédében felveti a Habsburg Birodalom egészének alkotmányos átalakítását.

1847. december 31. – 1848. január 4. Batthyány rokonával, Batthyány Kázmér gróffal együtt Székesfehérvárra utazik, hogy rávegye a Fejér megyei ellenzéket az adminisztrátori rendszer elleni határozott fellépésre.

1848.

1848. február 4. Batthyány a felsőtábla ülésén a kötelező örökváltság mértékének vitájában a földesurak méltányos kárpótlását indítványozza. Ugyanazon az ülésen a magyar nyelvhasználatról szóló törvényjavaslatot egyedülálló indítvánnyal kívánja kiegészíteni: cikkelyezzék be, hogy Horvátország a belső ügyeiben használhassa a horvát nyelvet.

1848. március 14. délután. A felsőtábla ülésén a főrendek elfogadják Kossuth március 3-i, alkotmányos átalakulást sürgető felirati javaslatát, és a felirattal Bécsbe induló országgyűlési küldöttség tagjává választják Batthyányt is.

1848. március 14. este. Kossuth a pozsonyi Zöldfa vendégfogadó erkélyén a magyar független felelős minisztérium leendő elnökeként mutatja be Batthyányt.

1848. március 15. Batthyány az országgyűlési küldöttség tagjaként Pozsonyból gőzhajóval Bécsbe utazik, hogy a király elé terjesszék a feliratot.

1848. március 17. Batthyány, az Ellenzéki Párt elnöke Bécsben a király jóváhagyásával miniszterelnöki megbízást kap István nádortól, majd visszatér Pozsonyba. Első miniszterelnöki körlevelében a rend és nyugalom fenntartására szólítja fel a hatóságokat.

1848. március 19. Batthyány Bécsbe utazik a jobbágyfelszabadításról rendelkező törvényekkel.

1848. március 22. Batthyány körlevelében a rend fenntartása érdekében vagyonosabbakból álló őrsereg (nemzetőrség) felállítását javasolja a városokban és népesebb településeken.

1848. március 23. Batthyány bejelenti kormánya névsorát az országgyűlésen. A nádor felhatalmazásával kinevezi a minisztériumot a fővárosban átmenetileg képviselő Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányt. Második miniszterelnöki körleveléhez mellékelve szétküldi a hatóságoknak a szentesítés előtt álló jobbágyfelszabadítási törvényeket.

1848. március 24–28. A felelős minisztériumról alkotandó törvénnyel Bécsbe utazó Batthyány és Deák Ferenc kijelölt igazságügyi miniszter a császárvárosban tárgyal a még jóvá nem hagyott törvényjavaslatokról.

1848. március 29. Batthyány az elfogadhatatlan királyi leirat miatt lemondással fenyeget.

1848. március 30. Batthyányt és három kijelölt minisztertársát (Deákot, Széchenyi István grófot és Eötvös József bárót) táviratilag Bécsbe hívják. Éjjel a Burgban tárgyalnak, reggel visszatérnek Pozsonyba.

1848. április 2. Batthyány felterjeszti az uralkodóhoz kormánya névsorát.

1848. április 6-8. Batthyány, valamint Eszterházy Pál herceg és Kossuth eredménytelen tárgyalásokat folytat Bécsben a még fennálló ellentétek elsimításáról.

1848. április 7. A király kinevezi az első független felelős magyar kormány tagjait.

1848. április 11. A Batthyány-kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai leteszik az esküt. Az uralkodó szentesíti a törvényeket és berekeszti az országgyűlést.

1848. április 12. Az első minisztertanácsi ülés Pozsonyban.

1848. április 14. Batthyány és a kormánytagok Pestre érkeznek, a pestiek ünnepélyesen fogadják őket.

1848. április 15. Az első minisztertanácsi ülés Pesten. Batthyány magára vállalja a nemzetőrség szervezését.

1848. április 16. A minisztertanács Batthyányra bízza a távollévő hadügyminiszter, Mészáros Lázár helyettesítését. (Batthyány május 23-ig látja el e feladatot.)

1848. április 20. Batthyány kinevezi az ideiglenes Országos Nemzetőrségi Haditanács vezetőjét és tagjait.

1848. április 21. Batthyány a törvény értelmében elrendeli a nemzetőrség országos összeírását.

1848. május 2-10. Batthyány Bécsben eredményes tárgyalásokat folytat az országban állomásozó sorkatonaság feletti rendelkezésről, Mészáros Lázár hazarendeléséről és Jellačić engedelmességre utasításáról. Távollétében Deák Ferenc helyettesíti.

1848. május 16. Batthyány elrendeli tíz önkéntes nemzetőr zászlóalj felállítását, és kiadja a „rendes nemzetőrség” (a honvédség) toborzási felhívását.

1848. május 18. Pesten megkezdődik az önkéntesek (honvédek) fogadása.

1848. június 2. Batthyány az Innsbruckba menekült udvarhoz indul az erdélyi országgyűlés küldötteinek kíséretében.

1848. június 6-12. Batthyány Innsbruckban sikeres tárgyalásokat folytat Ferenc Károly főherceggel az erdélyi unióról szóló törvény jóváhagyásáról és Jellačić felmentéséről.

1848. június 14. Batthyány visszaérkezik Pestre.

1848. június 23. Vas megye kiscelli és sárvári választókerületében is képviselővé választják Batthyányt. A miniszterelnök a Sárváron megszerzett mandátumot fogadja el.

1848. július 5. Pesten Batthyány részvételével megnyílik a népképviseleti országgyűlés. A miniszterelnök – Bécsben és Innsbruckban tett utazásai kivételével – általában részt vesz a képviselőház ülésein (egészen szeptember 17-ig), felszólalásai azonban ritkák és többnyire rövidek.

1848. július 6-9. Batthyány eredménytelen tárgyalási kísérlete Bécsben az osztrák kormánnyal és János főherceggel.

1848. július 24-31. Batthyány újabb bécsi tárgyalásai az osztrák minisztériummal, János főherceggel és Jellačić horvát bánnal.

1848. augusztus 8-14. Batthyány a déli táborba utazó hadügyminisztert, Mészáros Lázárt helyettesíti.

1848. augusztus 13. Batthyány a hatóságokat önkéntes, tartós szolgálatot vállaló nemzetőr alakulatok szervezésére utasítja.

1848. augusztus 15. Batthyány felszólítja a dunántúli hatóságokat, hogy a horvát fenyegetés miatt sürgősen állítsák ki az önkéntes nemzetőr alakulatokat.

1848. augusztus 27. Minisztertanácsi döntés a horvátoknak adandó engedményekről, valamint Batthyány és Deák bécsi útjáról. Batthyány elrendeli az önkéntes nemzetőr alakulatok négy táborban (Pápa, Vác, Szolnok és Arad) történő összevonását és kiképzését.

1848. augusztus 28. – szeptember 9. Batthyány és Deák, valamint a hozzájuk később (szeptember 6-án) csatlakozó országgyűlési küldöttség sikertelen tárgyalási kísérletei Bécsben. (Az udvar az újoncozási és pénzkibocsátási törvényjavaslatokról érdemben nem tárgyal, az országgyűlés felszólítására pedig semmitmondó választ ad.)

1848. szeptember 10. Batthyány, Deák és az országgyűlés küldöttsége visszaérkezik Pestre.

1848. szeptember 11. Batthyány és a kormány tagjai lemondanak. Jellačić seregével átkel a Dráván.

1848. szeptember 12. Batthyány a nádor felkérésére ismét vállalja a kormányalakítást.

1848. szeptember 12. – október 2. Batthyány ideiglenes, ügyvezető miniszterelnök.

1848. szeptember 13. Batthyány felhívást intéz a dunántúli megyékhez a tömeges felkelésre és az előrenyomuló ellenség nyugtalanítására (népfelkelést hirdet Jellačić ellen).

1848. szeptember 14. Batthyány az országgyűlés határozata alapján – királyi jóváhagyás nélkül – elrendeli az azonnali honvédtoborzást.

1848. szeptember 17. Batthyány kormánybiztosokat nevez ki a honvédtoborzás szervezésére, és az országgyűlés képviselőházában bejelenti tervezett kormánya névsorát.

1848. szeptember 19. Batthyány részletes utasítást ad ki a honvéd újoncok mielőbbi kiállítása érdekében (minden 127 lakos után két újoncot kell kiállítani).

1848. szeptember 23. Batthyány országos népfelkelési biztossá nevezi ki Kossuth Lajost, aki másnap alföldi toborzóútra indul.

1848. szeptember 27. délután. Batthyány a martonvásári táborba (Nyékre) utazik, hogy találkozzon a királyi biztosként kiküldött Lamberg altábornaggyal.

1848. szeptember 28. Haditanács Sukorón a református templomban Batthyány részvételével. Batthyány ezután Nyékre megy, onnan Lamberg halálának hírére Pestre indul, majd Téténytől visszafordul, és útba ejtve Velencét, visszatér a táborba.

1848. szeptember 29. Batthyány éjjel Móga tábornokkal tárgyal, reggel átmegy Jellačić táborába Székesfehérvárra, majd a sikertelen békéltetési kísérlet után – ikervári birtokának érintésével - Bécsbe utazik. A magyar sereg Pákozdnál megállítja a horvátok előrenyomulását.

1848. szeptember 30. – október 5. Batthyány Bécsben tartózkodik.

1848. október 2. Batthyány Schönbrunnban ellenjegyzi utódja, Vay Miklós miniszterelnöki kinevezését, és beadja lemondását. Egyúttal a képviselőháznak is bejelenti lemondását a miniszterelnökségről és képviselői mandátumáról.

1848. október 3. A király felmenti Batthyányt miniszterelnöki tisztségéből.

1848. október 5. éjszaka. Batthyány Bécsből Sopronba érkezik.

1848. október 6. Batthyány Ikervárra indul családjáért, akikkel Nagycenknél találkozik, és visszatér velük Sopronba.

1848. október 7. éjjel. Batthyány Sopronból Ikervárra utazik.

1848. október 10. Batthyány felfegyverkezve tér vissza Vidos József vasi nemzetőreinek és népfelkelőinek táborába, Hegyfaluba.

1848. október 11. Batthyány Hegyfalun – a tábor riadóztatásakor – leesik megbokrosodott lováról, és kificamítja a jobb karját.

1848. október 11-19. Szentgyörgyi Horváth József cs. kir. kamarás hegyfalui kastélyában ápolják a sebesült Batthyányt.

1848. október 14. Batthyány – tetteinek igazolására - Hegyfaluból levelet írat Bezerédj Istvánnak miniszterelnökségének utolsó napjairól. A Königmayer Károly nyögéri plébános által lejegyzett hegyfalui levél részleteit több hírlap is közzéteszi.

1848. október 21. Batthyány megjelenik a Parndorfban állomásozó magyar seregnél, majd hazatér ikervári birtokára.

1848. november 29. előtt. Batthyány Ikervárról Pestre érkezik.

1848. december 6. Vas megye sárvári választókerületében ismét országgyűlési képviselővé választják Batthyányt.

1848. december 13. Batthyány Pesten megjelenik az országgyűlésen, ám mandátumának késedelmes igazolásáig – december 29-ig – nem szólalhat fel.

1848. december 31. Az országgyűlés Batthyány javaslatára öttagú békeküldöttséget indít a császári fővezér, Windsch-Grätz táborába.

1849.

1849. január 1. Batthyány az országgyűlés békeküldöttségével Pestről Windsch-Grätz főhadiszállására indul. (Útvonaluk: Budafok, Hamzsabég, Martonvásár, Vál, Vereb, Baracska, Bicske.)

1849. január 2. Vas megyében a megszálló császáriak zár alá veszik a „lázadó” Batthyány ikervári birtokát.

1849. január 3. Windsch-Grätz csak Batthyány nélkül hajlandó fogadni a Bicskére érkező békeküldöttséget, és feltétel nélküli fegyverletételt követel.

1849. január 3-8. Windsch-Grätz Bicskén tartja házi őrizetben az országgyűlési küldöttség tagjait, köztük Batthyányt.

1849. január 8. Batthyányt és a küldöttség tagjait visszakísérik a császáriak által megszállt Pestre. Éjjel 11 óra körül Batthyányt letartóztatják sógornőjénél, a Károlyi palotában.

1849. január 9. – április 23. Batthyányt a budai várban tartják fogva.

1849. január. 24. Budán megkezdődik Batthyány tájékozódó kihallgatása.

1849. február 12. – március 26. Batthyány hivatalos hadbírósági kihallgatása Budán.

1849. április 23. – május 5. A Budán őrzött politikai foglyokat, köztük Batthyányt katonai kísérettel (kocsikon és vonaton) a krajnai Laibachba szállítják. (Útvonaluk: Martonvásár, Székesfehérvár, Várpalota, Veszprém, Devecser, Jánosháza, Sárvár, Kőszeg, Kirchschlag, Edlitz, Bécsújhely, Gloggnitz, Graz, Cilli, Laibach.)

1849. április 28. reggel. Jánosházán a helyi népfelkelők ki akarják szabadítani Batthyányt, ő azonban lebeszéli őket a vakmerő tervről.

1849. május 5. – július 23. Batthyányt és a magyar politikai foglyokat a krajnai főváros, Laibach fellegvárában tartják fogva.

1849. július 23-26. Batthyányt és társait kocsikon, majd vasúton Pozsonyba szállítják. (Útvonaluk: Cilli, Mürzzuschlag, Semmering, Bécs, Pozsony.)

1849. július 26. – augusztus 11. Batthyányt és társait a pozsonyi várban tartják fogva.

1849. augusztus 12-re virradó éjjel. Batthyányt és társait vasúton a csehországi Olmützbe szállítják.

1849. augusztus 12. – szeptember 8. Batthyányt és a magyar politikai foglyokat az olmützi várbörtönben őrzik.

1849. augusztus 16-30. Batthyány hadbírósági perének „rendes eljárása” Olmützben.

1849. augusztus 30. A császári hadbíróság egyhangúlag jóváhagyja Batthyány halálos ítéletét (felségárulásért kötél általi halál és teljes vagyonelkobzás), ugyanakkor egyhangúlag támogatja a kegyelmi kérvényt is.

1849. szeptember 8-9. Batthyányt és fogolytársait vasúton Pozsonyba szállítják.

1849. szeptember 9-12. Batthyányt és társait hajóval Győrig, majd kocsikon Pestre szállítják. (Útvonaluk: Kisbér, Mór, Székesfehérvár, Martonvásár, Pest.)

1849. szeptember 12. – október 6. Batthyányt a pesti Újépületben tartják fogva.

1849. október 3. Haynau császári táborszernagy az ácsi főhadiszálláson jóváhagyja Batthyány halálos ítéletét, és elrendeli, hogy azt október 6-án kell végrehajtani.

1849. október 5. reggel. A pesti Újépületben kihirdetik Batthyány halálos ítéletét, és a siralomházba viszik a grófot.

1849. október 6-ra virradó éjjel. Batthyány, őrei éberségét kijátszva, erei felvágásával öngyilkosságot kísérel meg a siralomházban.

1849. október 6. Reggel elhalasztják a súlyosan sebesült Batthyány akasztását, délután hat órakor azonban golyó által kivégzik az Újépület melletti fapiacon. A holttestet a pesti Rókus kórház halottas kamrájába szállítják.

1849. október 6. éjjel. A Rókus kórház a család kérésére kiadja Batthyány holttestét. Azt a Józsefvárosi temetőbe szállítják, koporsója azonban nem fér bele az elméretezett sírgödörbe, ezért éjfélkor – rövid egyházi szertartás után - a Pest belvárosi ferences templom kriptájában falazzák el a gróf tetemét.

Összeállította: Molnár András