Költészet és társadalmi cselekvés

1929

Nincsen apám, se anyám című verseskönyve 1929 február 7-én látott napvilágot. – Makai Ödön és József Jolán elváltak. Makai József Etát vette feleségül. Jolán pedig a hódmezővásárhelyi Bányai László felesége lett. – József Attila, február 18-án, Bartha Miklós Társaság Magyar Föld estjén szerepelt először a nyilvánosság előtt a Társaság tagjaként. – Francia levelezői állását a Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt.-nél március 9-én foglalta el. A Vágó Mártával való végleges szakítás után bekövetkezett idegösszeomlásának is része volt abban, hogy munkaviszonya május 25-én megszakadt. – A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete neuraszténia gravisszal szanatóriumba utalta. Erre szeptember végétől október 18-ig Balatonlellén került sor. – Decemberben rövid ideig munkatársa lett az Előörs című, Bajcsy-Zsilinszky Endre szerkesztésében megjelent nemzeti radikális irányú lapnak. – A Nyugat december 1-i számában bántó hangú kritika jelent meg Németh László tollából a Nincsen apám, se anyám kötetről. Ez volt az egyik oka Babits Mihály elleni éles, igazságtalan és ránézve súlyos következményekkel járó támadásának.

1930

A Babits-ellenes pamflet Az Istenek halnak, az Ember él címmel A Toll január 10-i számában jelent meg. – Május 20-ra Hódmezővásárhelyen Fábián Dániellel elkészítették a Bartha Miklós Társaság Ki a faluba című röpiratának végleges szövegét. – Szeptember 1-én Nagy Lajossal és Agárdi Ferenccel részt vett a nagy budapesti munkástüntetésen. Ez év őszén tagja lett az illegális kommunista pártnak. – Összekötötte életét Szántó Judittal.

1931

februárjában a Jaurès-munkaközösségben felolvasta művészetbölcseleti nézeteinek foglalatát, az Irodalom és szocializmus című szabadelőadást. – Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötetét március 18. után nyomtatta ki.

József Attila a munkásmozgalomban

Tavasztól Újpesten és Rákospalotán illegális szemináriumokat vezetett, és kivette részét másfajta illegális pártmunkákból is. – Május 6-án kelt a budapesti királyi ügyészség rendelete a nyomozásról a Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet ügyében, a Szocialisták című vers ellen osztály elleni izgatás, a Vastag Margot-ról szóló Villon-ballada fordítása ellen szemérem elleni vétség miatt. Június 12-én vádirat készült a Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet előállítói ellen. – A Sarló és Kalapács című moszkvai folyóiratban megjelent A Magyar Proletárirodalom Plattformtervezete József Attiláról azt állította, hogy a fasizmus táborában keresi a kiutat. Ez az írás mélyen lesújtotta a költőt. Szeptember 20. körül írta meg válaszát, s a Plattformtervezet szerzői ennek folytán jelentősen enyhítettek elmarasztaló ítéletükön. – Nyáron dr. Rapaport Samu pszichológus arra kérte József Attilát, javítsa ki Ideges gyomor- és bélbajok keletkezése és gyógyítása című könyvének kéziratát nyelvhelyességi, stiláris szempontból. Honorárium fejében az orvos pszichoanalitikus kezelésben részesítette a neurotikus tünetekre panaszkodó költőt. Ezzel elkezdődött a pszichoanalízissel való, mindhalálig tartó gyakorlati, teoretikus és költői kapcsolata.

1932

júniusában jelent meg a József Attila és Fejtő Ferenc által szerkesztett, az illegális kommunista párt irányvonalát követő Valóság című folyóirat első és egyetlen száma. József Attila itt közzé tett Egyéniség és valóság című tanulmánya mozgalmi körökben megbotránkozást keltett. Valószínűleg ez a körülmény is hozzájárult a lap megszűnéséhez. – A július 15-én elfogott Sallai Imrét és Fürst Sándort, az illegális párt vezetőit statáriális bíróság elé állították. – Július 27-én József Attila, Illyés Gyula és Szimonidesz Lajos megfogalmazták a Halálbüntetés elleni röpiratot, amelynek fellelhető példányait a rendőrség azonnal elkobozta. Megszövegezői ellen a bíróság nemzetgyalázás vádjával eljárást indított. – Szeptember 4-11-ig tartott az Írók Gazdasági Egyesületének balatoni íróhete, amelyen József Attila is részt vett. – Szeptember 27-én, a kúriai föllebbviteli tárgyaláson a Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet miatt elmarasztalták, de a büntetést három évre felfüggesztették. – Október 16-án jelent meg a Külvárosi éj című versesfüzet.

Dr. Tverdota György