|
A
születéstől a
pályakezdésig
József
Attila 1905. április
11-én született
Budapesten, a Ferencvárosban,
a Gát utca 3. sz.
házban. Apja, József
Áron, szappanfőző
munkás, édesanyja,
leánykori nevén Pőcze
Borbála,
háztartásbeli volt.
A családfő
1908. július 1-én
elhagyta családját. Az
anya napszámos munkát
vállalt, úri
házakhoz járt mosni,
vasalni, takarítani, hogy
gyermekeinek biztosítsa a
legfőbb szükségleteket.
1910-1912.
Két kisebb gyermekét,
Etelt és Attilát az
Országos Gyermekvédő
Liga Öcsödön,
nevelőszülőknél helyezte
el. 1912-1913-ban a
népiskolás fiú
megpróbálkozott a
kenyérkereset
szabályos és
szabálytalan
formáival. Tüzelőt
lopott, kosarat hordott a
vásárcsarnokból,
színes forgókat,
illetve moziban vizet árult.
1914 első
felében
kísérelt meg
először
öngyilkosságot.
Lúgkővel akarta magát
megmérgezni, de
tévedésből
keményítőt ivott.
1914
végén jelentkeztek a
Mama
méhrákjának
első jelei.
A
háborús nyomor
fokozódásával,
a Mama betegségének
súlyosbodásával
a fiatal fiúnak egyre nagyobb
részt kellett
vállalnia a család
ellátásból:
sorba állni a boltok előtt
élelemért és
alkalmi munkákat
vállalni. Ebben az időben
rikkancs is volt.
Erre az időszakra
tehető a költő első
zsengéinek (köztük
első fennmaradt versének, a
Kedves Jocó! címűnek)
születése.
József
Jolán Makai Ödön
ügyvéd alkalmazottja
lett, majd baráti,
végül szerelmi kapcsolat
alakult ki közöttük.
Az ügyvéd
segítségével
1917. novemberében a
két fiatalabb
József-testvért
menhelyen, Monoron helyezték
el, 1918 nyarán pedig a
Károly király
gyermeknyaraltatási
akció keretében
Abbáziában
üdültek.
Makai
Ödön és
József Jolán 1919-ben
házasságot
kötöttek.
Házassága miatt
családja bojkottálta
Makait.
1919 őszén
a Mamát felvették a
Telep utcai
szükségkórházba
Itt hunyt el 1919. december 27-ről
28-ra virradó
éjszakán,
miközben fia a
szabadszállási
rokonoknál
tartózkodott.
Makai a rokonok
megtévesztésére
Etát
szobalányként,
Attilát annak
testvéreként mutatta
be. 1920
júniusától
nagykorúságáig
Makai Ödön lett
József Attila gyámja.
Először
Nyergesújfalura
küldték a
szaléziánus rendhez
kispapnak, majd 1920 nyarán
hajósinas lett az Atlantica
Tengerhajózási Rt.
kotróhajóin.
1920-ban
gyámja beíratta a
makói gimnáziumba,
és helyet szerzett neki a
Délmagyarországi
Közművelődésügyi
Egylet (DEMKE) makói
internátusában.
1921-től kezdve
folyamatosan verselt.
1922
tavaszán a makói
értelmiség vezetői
fölfigyeltek a
tehetséges diákra.
Espersit János, a baloldali,
művészet- és
irodalomszerető,
mecénáskodó
ügyvéd lakása
központja volt a makói,
sőt szegedi íróknak,
művészeknek. 1922
februárjában vagy
áprilisában itt
mutatták be József
Attilát Juhász
Gyulának. –
Június vége
felé gyógyszerrel
öngyilkosságot
kísérelt meg, noha
év végi
bizonyítványa
színjeles lett. – A
nyári szünidőre
elszegődött kukoricacsősznek
Kiszomborba. Augusztus
végén Szegeden
Juhász Gyula
ajánlásával a
Szinház és
Társaság c. lap
szerkesztőségében
megismerkedett néhány
fiatal szegedi költővel,
műfordítóval, akik
ekkor
állították
össze a hamarosan megjelenő
Lírai
antológiát. –
Szeptemberben
öngyilkossági
kísérlete miatt az
internátusba nem
térhetett vissza. – A
szegedi Szinház és
Társaság 1922.
november 1-én
közölte Távol,
zongora mellett és
Ősapám című verseit,
és néhány
mondatban bemutatta
szerzőjüket. Ezzel a
versközléssel
kezdődött el József
Attila költői
pályája.
Szépség
koldusa című kötete
elé Juhász Gyula
írt előszót. December
17-én hozta el Szegedről első
kötetének
példányait.
Dr.
Tverdota György
| 
